hőszigetelés

ÁFA-visszatérítés, nulla kamatú hitellel és vissza nem térítendő támogatással kombinálva.

Ha úgy döntöttünk otthonunk hőszigetelésével szeretnék fűtési energiát megtakarítani és egyúttal kellemesebb lakóklímát, következő lépés, hogy szétnézünk a hőszigetelő anyagok között.

Van úgy, hogy a szomszéd átkopog, ha zajosak vagyunk – de gyakran a felső szomszéd kopog a fapapucsával a járólapokon a fejünk felett. Egyik se kellemes, de megfelelő anyagok és szerkezetek alkalmazásával elkerülhetjük ezeket a kellemetlen pillanatokat.

A fűtött épületek határoló szerkezeteiken (falak, nyílászárók, födémek, padlók) keresztül adják le energiájukat a náluk hidegebb környezetbe. Minél kevesebb ez az energiaveszteség, annál kevesebbet kell visszapótolnunk az adott helyiségbe, vagyis kevesebbet kell fűtenünk, ami sem környezetvédelmi szempontból (kevesebb károsanyag-kibocsátás a légkörbe), sem pénzügyi szempontból nem érdektelen.

Ügyeljünk a kellő minőségű hőszigetelésre, hiszen ha a koszorúk, áthidalók környezete nincs kellően hőszigetelve, akkor nem csak a hőveszteség lesz nagyobb, hanem a páralecsapódás, penészesedés veszélye is növekszik Az ilyen hibák végleges megszűntetését csak az épület teljes hőszigetelésétől lehet várni, ami jelentős többletköltséget emészt fel. Célszerű tehát ezt megelőzni, és még az építkezés folyamán hőszigetelni a kritikus részeket.

Sok oka van annak, hogy szeretnénk belülről hőszigetelni. Az egyénileg, lakásonként is elvégezhető beavatkozás vonzó, a bekerülési költséget is kisebbnek látjuk az állványozással egybekötött külső oldali hőszigetelésez képest. Sokan tudják, hogy vannak buktatói ennek az eljárásnak, de mi van, ha mégis van jó megoldás?

Egy épületet a mai kor igényei szerint úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a fűtött tereket minden irányból, körbe-körbe hőtechnikai szempontból azonos teljesítményű szerkezetek határolják.

Az épületek hőszigetelésére és a hőszigetelés vastagságának növelésére irányuló ösztönzések évek óta folynak úgy szakmai, mint felhasználói, építtetői körökben. Talán már unalmas is mindig az energiaárakkal, az energiahordozó készletek vészes csökkenésével, a károsanyag-kibocsátással, a fokozódó nemzetközi és hazai hőszigetelési elvárásokkal való „riogatás” – bár ezek változatlanul időszerűek.

A cikksorozat első részéből megtudtuk, hogy milyen energetikai követelményeket kell kielégíteni adott helyen egy hőszigetelő anyag alkalmazásával. Tehát a szigetelendő szerkezet a hőszigetelés. E hőszigetelés vastagságának leegyszerűsített meghatározásához ismerni kell azonban az anyag hőszigetelőképességét, és a vastagság megválasztásával számítható az a várható „U” hőátbocsátási érték, amelyet a szabályozások, a megrendelői igények, vagy a tervezői elképzelések támasztanak.