hőszigetelés

Az épületek hőszigetelésére és a hőszigetelés vastagságának növelésére irányuló ösztönzések évek óta folynak úgy szakmai, mint felhasználói, építtetői körökben. Talán már unalmas is mindig az energiaárakkal, az energiahordozó készletek vészes csökkenésével, a károsanyag-kibocsátással, a fokozódó nemzetközi és hazai hőszigetelési elvárásokkal való „riogatás” – bár ezek változatlanul időszerűek.

A cikksorozat első részéből megtudtuk, hogy milyen energetikai követelményeket kell kielégíteni adott helyen egy hőszigetelő anyag alkalmazásával. Tehát a szigetelendő szerkezet a hőszigetelés. E hőszigetelés vastagságának leegyszerűsített meghatározásához ismerni kell azonban az anyag hőszigetelőképességét, és a vastagság megválasztásával számítható az a várható „U” hőátbocsátási érték, amelyet a szabályozások, a megrendelői igények, vagy a tervezői elképzelések támasztanak.

A kérdés megválaszolása egyszerű is, ugyanakkor összetett. Az egyszerű válasz: a választott hőszigetelési vastagsággal az adott hőszigetelt szerkezet – figyelemmel az épület egészére (!) – feleljen meg minden aktuális előírásnak, követelménynek.

A hőszigetelő-anyag gyártó cégek mára már az összes szükséges problémához, házrészhez kínálnak megoldást, de legalábbis egy ígéretet a megoldásra. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű hőszigetelőanyagot használunk…

A RAVATHERM™ XPS 300 WB zártcellás, gyárilag érdesített felületképzésű, vakolathordó, polisztirolhab hőszigetelő anyag. Jellemző felhasználási területe azokon az épületrészeken van, ahol a hatékony hőszigetelés mellett nagy mechanikai ellenállás és nedves környezetben is megőrzött hőszigetelő-képesség az igény.

A rossz hőszigetelő képességű homlokzati falak belső oldala télen fűtés mellett is hideg. Ez kellemetlen hőérzethez és magas fűtésszámlához vezet. Az is előfordulhat, hogy az ilyen lakások falsarkaiban megjelenik a penész. A problémát szinte kizárólag a belső tér hőmérsékletének növelésével lehet ellensúlyozni, ami viszont további fűtésköltséggel jár.