Építőpont

Nem hasznosított tetőterek esetén nagy lehűlő felületet jelent, így jelentős hőveszteséget okoz a nem szigetelt padlásfödém. Ez ugyanakkor a legkönnyebben, legolcsóbban hőszigetelhető épületszerkezeti elem. Nem terhelt padlásfödémek hőszigetelésére elsősorban a könnyű, de kiváló hőszigetelő képességű ásványgyapot termékek használata javasolt.

A temperált épületek energetikai javításának szükségszerűsége visszavezethető a 04.140/2-1979-es Magyar Szabvány szellemiségére, amely három feltételt határozott meg egy megfelelő épülettel kapcsolatban: 1. energetikai megfelelés (aktuális követelmények teljesítése) 2. állagvédelmi feltétel(sehol nem történhet páralecsapódás) 3. hőérzeti megfelelés (emberi tartózkodás céljára szolgáló temperált helyiségekben a térelhatároló szerkezetek belső felületének hőmérséklete ne térjen el ± 3oC-nál nagyobb mértékben a helyiség léghőmérsékletétől). A két utóbbit gyakorlatilag folyamatos igényként kell kezelni ma is, míg az energetikai megfelelés a szabályozások szigorodásával csak hőszigetelés növelésével követhető, ill. tartható be

Mint oly sok mindenről, a belső oldali hőszigetelésről is hetet-havat összehordanak néha, így arra gondoltam, érdemes lenne kicsit rendbe rakni a kérdést. Annál is inkább, mert egyáltalán nem mindegy, a sok létező megoldás közül melyiket választjuk.

A teljesítményalapú tervezésnél figyelembe vett szempontok megléte esetén a hőszigetelőanyag vastagságának meghatározása, a hőtechnikai- és energetikai méretezések szabályai szerint történik. Nincs ez másképp a RAVATHERM XPShőszigetelések esetében sem

Elektrokromatikus, azaz okosüveg. Mitől okos? Attól, hogy átkapcsolható, szabályozható: bizonyos elektromechanikai tulajdonságok megváltoztatásával, (általában a hordozó felület valamely oldalára felvitt különleges anyagok által) az üveg eredeti fényáteresztő, hőáteresztő képessége, átlátszósága, megváltoztatható. Ez nem fantázia, a VELUX termékválasztékban már elérhető.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR) hőszigetelő képessége alapvetően a hőszigetelő rendszerben alkalmazott hőszigetelő lapok anyagától és vastagságától függ. Mind a felújításoknál, mint az új építéseknél az alkalmazott hőszigetelések vastagsága stabilan emelkedő tendenciát mutat. Míg az első hőszigetelő rendszerek szigetelőanyagai mindössze néhány centiméter vastagok voltak – ekkor terjedt el a beszédes „hőszigetelő lemez” kifejezés –, ma a 10 cm táblavastagág már belépő szintűnek számít, és nem ritkák a 20 centiméterhez közelítő hőszigetelések sem.

Felületi anyaghibák leggyakrabban kivitelezésből eredő egyenetlenségek, fagykár, mechanikai sérülés, statikai terhelés hatása, nem megfelelő anyaggal végzett javítások vagy kártevők miatt alakulnak ki. Nagyobb sérülés vagy anyaghiány esetén csökkenhet az épület légtömörsége, hőszigetelő képessége és teherbírása.

A LeierPLAN 44 iSO rendszer a jelenleg elérhető legmagasabb műszaki színvonalat képviseli a falazórendszerek között. Elsősorban családi házak építésére ajánljuk, hiszen tervezése során azon két legfontosabb célt fogalmazták meg, hogy a lehető legkedvezőbb hőszigetelő képességgel rendelkezzen, és a falazási munkafázis egyszerűen, gyorsan elvégezhető legyen.

Hacsak nem egy kertvégi fáskamráról van szó, beton nélkül nem lehet építeni, építkezni. Mi az, amit mindenképpen tudni kell a betonról?

Sokan megijednek attól, ha saját kezűleg kell helyrehozni a berozsdásodott otthoni fémkerítést. Most megnyugtatnék mindenkit, hogy ez sem ördöngösség, az eljárás kísértetiesen hasonló, mint a fa esetében, vagyis itt is három lépésből áll a felújítási folyamat.

Noha a diszperziós festékek fénykorukat élik, sokan még mindig előszeretettel alkalmazzák a meszet, vagy újkori változatát, a mészfestéket. Dacára az eltelt időnek ez az anyag egyszerűen nem tud kimenni a divatból.