Hőszigetelést,de melyiket?

Ha úgy döntöttünk otthonunk hőszigetelésével szeretnék fűtési energiát megtakarítani és egyúttal kellemesebb lakóklímát, következő lépés, hogy szétnézünk a hőszigetelő anyagok között.

De melyiket válasszuk és miért pont azt?

Mitől függ, hogy egy falazatra milyen vastag hőszigetelést érdemes feltenni, hogy annak hatását tényleg érezhessük?

Lássuk, mi alapján érdemes dönteni!

Polisztirol hőszigetelés – hosszú élettartam

Hőszigetelés tervezésénél különböző alapanyagú termékekkel ismerkedhetünk meg.

 

Családi házak külső falát az esetek 80 %-ban expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagokkal (EPS) szigetelik, mivel kedvező ára mellett jelentős hőszigetelő képességgel rendelkezik (különösen a grafit adalékos változat), és környezetvédelmi szempontból is előnyösebb, mint a legtöbb alternatív megoldás. Ismert még az ásványi szálas, a poliuretán, a fenolhab és a parafa hőszigetelés is, de utóbbi nem terjedt el hazánkban.

A polisztirol (EPS) piacvezető szerepét műszaki és gazdasági okok egyaránt indokolják: a nagy szilárdságú, nedvességre nem érzékeny, nem irritáló anyag kivitelezése egyszerű, fogásait a szakemberek már évtizedek óta jól ismerik. Bevált, megbízható anyag és kiforrott műszaki megoldás. Az évtizedekkel ezelőtt elkészült hőszigeteléseket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az EPS az épület élettartamával megegyező élettartamú, hőszigetelő képessége az idő múlásával nem változik.

A gazdasági érveket szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy száz forint befektetésével mikor takarítunk meg több energiát. Látható, hogy a közel azonos teljesítmény mellett a jelentősen kedvezőbb árú polisztirol lesz a gazdaságosabb megoldás, azaz a polisztirolhab hőszigetelés hamarabb térül meg.

Milyen vastag legyen a hőszigetelés?

A szerkezet hőszigetelő képességét többnyire a szigetelőanyag vastagsága és hővezetési tényezője határozza meg. Az alkalmazható hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője jelentősen eltérhet egymástól, ezért az alábbi táblázatban található vastagsági adatok csak a megjelölt anyagokra érvényesek!
 
 
Talajon fekvő padló

Az épület alatti talaj hőmérséklete télen magasabb, mint a környező levegőé. Ezért a talajon fekvő padlók szigetelési igénye nem olyan szigorú, mint a falak esetében, itt a hőátbocsátási tényező magasabb lehet, mint a többi szerkezet esetében.
 
Az alkalmazott hőszigetelő anyag típustól függően a vastagságok az alábbi táblázat szerint alakulnak:

 

Homlokzati fal, lábazat

Homlokzatok esetében már nem ilyen egyszerű a kép.

A hagyományosnak nevezhető falazóelemek, (tömör tégla, B30), amelyek az olcsó energia időszakában voltak forgalomban, rendkívül rossz hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az olajválságtól kezdve viszont fokozatosan javult a járatos falazóanyagok hőtechnikai tulajdonságai, és így a 70-es években épült homlokzati fal energiaigényéhez (1,4 m³ gáz/m²) képest a korszerűnek nevezhető elemek akár a harmadát sem érik el. Ez az eltérés meg fog jelenni a hőszigetelési vastagságokban is.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ilyen széles a választék, új épület esetében milyen falazóanyagot válasszuk? Az árarányok folyamatosan változnak, ezért a bekerülési költséget mindig az aktuális anyagár és munkadíj ismeretében érdemes számolni.

Általában a vastagabb hőszigeteléssel készülő, gyengébb hőszigetelő képességű falszerkezetek tűnnek a gazdaságosabb megoldásnak.

Nem elhanyagolható kérdés a teljes falszerkezet vastagságának kérdése sem.

Egy 25 cm vastag mészhomok téglafal 15 cm hőszigeteléssel összesen 40 cm vastag (a belső vakolat, a ragasztó és a külső vékonyvakolat elhanyagolása esetében), míg egy azonos hőátbocsátási tényezővel rendelkező 38 cm-es vázkerámia fal 10 cm hőszigeteléssel 8 cm-el vastagabb. Ez az ablakkávák kialakításánál, a benapozás mértékénél kisebb kompromisszumokra kényszerít, de a különbséget pénzben is mérhetjük.

Egy 10 x 15-ös alapterületű ház esetén a mészhomok téglafal 4 m²-el kevesebb helyet foglal, vagyis ennyivel nagyobb lakást nyerhetünk, ha ezt a megoldást választjuk.

Egy jól megválasztott falszerkezet – falazóanyag hőszigetelés – akár több százezer, akár milliós tételű árelőnyt jelent.

Padlásfödém

A hőszigetelés vastagságának növelése a padlásfödém esetében ütközik a legkevesebb korlátba. Erre szükség is van, hiszen egy négyzetméterre vetítve fajlagosan a tetőn, zárófödémen keresztül megy el a legtöbb energia. Ha sem a tető síkjában, sem a födémen nincs szigetelés, úgy a szerkezetileg különböző födémek (monolit, gerendás-béléstestes, kerámia béléstestes, fafödém) hőszigetelési igénye közel azonos lesz, mivel hőtechnikailag nincs számottevő különbség közöttük.

Magastető

A tetőterek beépítésével szükségessé vált a ferde síkok szigetelése, és erre a legjobb helynek a szarufák köze bizonyult. Az ide elhelyezett először 5, majd később 10 cm vastag hőszigetelés megfelelt a kor követelményeinek. Manapság viszont 20-25 cm vastag hőszigetelés ajánlott, aminek csak a szarufák között már nincs elegendő hely. A kiegészítő hőszigetelést helyezhetjük a szarufák alá, de ez a legdrágább megoldás. A tető síkjában a belső burkolat ugyanis alacsonyabbra kerül, ezzel a lakótérnek minősíthető tér jelentősen csökken. Az így elvesztett területet egy átlagos négyzetméter árral a költségek közé kell számítani, mert ennyivel csökken az ingatlan értéke.
 
A javasolt megoldás a szarufák felett helyezi el a hőszigetelést. Ehhez viszont olyan hőszigetelés kell, ami megbízhatóan bírja a teljes héjazat súlyát és a járulékos (hó, szél) terhelést.

Az ördög a részletekben rejlik

Ha már kiválasztottuk a hőszigetelést, akkor már csak egy dolog kell a tökéletes termikus burokhoz: a különböző szerkezetek hőszigetelő rétegeinek találkoznia kell egymással. Ha ez elmarad, un. hőhíd jön létre, és könnyen megindulhat a páralecsapódás a kritikus felületeken. Passzívházaknál például a fal és a padló csatlakozásánál egy pórusbeton blokkal kell a hőhidat megszakítani. Felújításoknál viszont szinte mindig szembesülnünk kell azzal, hogy az egyes szigetelő rétegeket nem tudjuk hézagmentesen illeszteni. Ilyenkor a hőhíd hatását kell minimalizálni.
 
Nézzük, hogy az épület egyes részeinél, milyen megoldások állnak rendelkezésünkre, hogy a páralecsapódás, és ezzel a penészedés esélyét csökkentsük.

Pince födém hőszigetelése során például nem elég a mennyezetre ragasztani a hőszigetelést, hanem célszerű azt a falra is rávezetni; a hőszigetelő sáv szélessége minimum a mennyezet alatt fal vastagságának kétszerese legyen.

Sok esetben nem tudjuk a talajon fekvő padlót hőszigetelni. A célszerű hőszigetelési vastagság a rákerülő 5-6 cm vastag aljzatbetonnal elfogadhatatlan mértékben emelné meg a padló magasságát. Ilyenkor a lábazat hőszigetelését kell fokozni, és lehetőleg egy méterrel a belső járószint alá kell vinni a lábazat hőszigetelését.

Ugyancsak gondok lehetnek a magastetők hőszigetelésénél.  A szarufák közötti hőszigetelés többnyire véget ér a talpszelemennél, és a homlokzati hőszigetelés még messze van. Ráadásul a koszorú betonja lényegesen rosszabb hőszigetelő tulajdonságú, mint a kerámia falazóanyag, így gyakran ez az oka a mennyezet peremei mentén jelentkező penészesedésnek is. Új épület esetében a talpszelemen megkettőzése jelentheti a megoldást. Felújításnál méretre szabott hőszigetelő elemekkel lehet a hiányt pótolni, és a hőszigetelés vonalát a talpszelemen felett vezetve zárni le a termikus burkot.

A homlokzati hőszigetelést sem szabad csak a széldeszkákig vezetni. Felújításnál figyelni kell arra, hogy ezeket megbontva a hőszigetelést a lehető legtovább vezessük a falon. Amennyiben a tetőtér nincs beépítve, úgy a homlokzati hőszigetelést megint csak legalább a falvastagság kétszeresét meghaladó mértékben kell a padlás járószintje fölé vezetni, és természetesen a padlás hideg oldali hőszigetelését sem lehet elhagyni.

Erkélyek, teraszok hőhídmentes kialakítása különösen nagy körültekintést igényel. Új épületek esetében hőhíd-megszakító beépítésével oldhatjuk meg a feladatot. A meglévő erkélyek, amelyek többnyire a födémmel egy síkban készültek, már keményebb diót jelentenek. Ilyenkor az erkélylemez körbeszigetelése vezet eredményre, ami az alsó síkon nem okoz gondot, de felül 15-18 cm-el is megemelheti a járószintet. Ebben az eseten csak egy új, megemelt küszöbű nyílászáró lehet az elfogadható megoldás. Teraszoknál, amikor a talajon fekszik a szerkezet, általában nem kötik össze a falat/lábazatot és a vízszintes szerkezetet, így bontással viszonylag egyszerűen lehet kialakítani a helyet a hőszigetelésnek a markáns hőhidak elkerülése érdekében.

Épületünket tehát teljes körűen, minden épületrészt arányosan, a megcélzott energiafogyasztás eléréséhez szükséges mértékben kell hőszigetelnünk. Gazdaságos akkor lesz a hőszigetelés, ha a fenti táblázatokból mindig ugyanabból az oszlopból vesszük a vastagsági adatokat, mert a hiányos, vagy aránytalanul vastag, esetleg vékony hőszigetelés ellentmond a gazdaságosságnak. A rosszul megválasztott vastagsági méret árát ugyanis vagy a bekerülési költségben, vagy az energiaszámlában fogjuk megfizetni.

Lélegzik-e a fal?

 

Sokan gondolják, hogy a falaknak lélegezniük kell, és hogy egy korszerű ablak beépítése, a hőszigetelés lerontja ezt a pozitív tulajdonságot. A valóság ezzel szemben az, hogy arra kell törekedni, hogy a falak, ablakok és ezek csatlakozásai minél jobban gátolják a levegő szabad áramlását. Erre nem csak azért van szükség, mert a spontán légmozgás hőt von el az épületből, amit azután drága pénzen vett energiahordozó segítségével kell pótolni, hanem azért is, mert ha hiányos a légzárás, a belső meleg oldalról a pára könnyen a hideg oldalra kerülhet, és ott lecsapódva épületkárosodáshoz is vezethet. A légtömör épület tehát nem csak a passzívházak „hobbija”, hanem minden épület esetében törekedni kell erre – természetesen a megfelelő, optimális esetben gépi szellőztetéssel együtt.

Definíciószerűen a termikus burok a fűtött épülettömeg határoló felülete. Ezen kell a megfelelő hőszigetelést megszakítatlanul körbevezetni, és ami legalább ennyire fontos: vele párhuzamosan fusson a légzárás vonala is.

Vakolt falazat esetében a légzáró réteget a vakolat adja. Ebből a szempontból elégséges, ha csak egy – többnyire a belső – oldalon készül el a vakolat. Könnyűszerkezetes épületeknél a párazáró réteg gondoskodik a légzárásról. Itt különösen ügyelni kell arra, hogy utólag ez a ne sérüljön meg (pl. elektromos szerelvényezés).

Mit jelentenek a hőszigetelő anyagok jelölései?

A polisztirol hőszigetelő anyagok számos típusa szemre nehezen megkülönböztethető, de jelentős eltérést mutatnak fizikai tulajdonságaikban, és így az alkalmazási területük is eltérhet.

A termék neve után álló szám (Pl. EPS 80) az anyag terhelhetőségét jelzi, minél nagyobb ez a szám, annál keményebb, annál ellenállóbb anyagról beszélünk. Magyarországon homlokzati hőszigetelésként legalább a 80-as osztályt szabad alkalmazni, az ennél gyengébb anyagok könnyen sérülhetnek, ezért alkalmatlanok a feladat ellátására. A csomagban árult anyagok messziről megkülönböztethetetlenek egymástól, és a vevőknek laborjuk sincsen, hogy meg tudják állapítani az egyes áruk minőségét. Ezért a hazai jogszabályok kötelezően előírják, hogy minden polisztirol hőszigetelő anyag csomagot színjelzéssel kell ellátni, és a színkód alapján lehet beazonosítani az egyes anyagokat. A homlokzati hőszigetelő lemezeket piros csíkkal jelzik, így a falra csak ezek kerülhetnek.

Egy hőszigetelő anyag esetében természetesen a hőszigetelés mértéke is fontos. Ezt a hővezetési tényező mutatja meg, ami fogyasztás típusú jellemző, vagyis minél kisebb, annál kedvezőbb. A mai kereskedelmi forgalomban kapható polisztirol termékek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/mK között van, ezzel a legjobb szigetelőanyagok egyike.

Mindig ügyelni kell arra, hogy a megfelelő terhelhetőségű és hőszigetelő képességű terméket alkalmazzuk a különböző hőszigetelendő területekre.

MEPS: ellenőrzött minőség

A homlokzati hőszigetelő lemezek időnként jelentős mechanikai hatásoknak vannak kitéve. Ezeket a kellő szilárdságú anyagok sérülés nélkül elviselik, de a gyengébb minőségű termékek ilyenkor károsodhatnak. Ezért fontos, hogy csak olyan szigetelő anyagot építsünk be, aminek nyomószilárdsága meghaladja a 80 kPa-t.

A MEPS egyik fő feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a Magyarországon forgalomba hozott polisztirol hőszigetelő anyagok mindenben megfeleljenek a hazai hatályos műszaki előírásoknak és minőségük, műszaki paramétereik megegyezzenek a gyártók által a forgalomba hozatalkor deklaráltaknak. Ennek érdekében szúrópróbaszerűen folyamatosan ellenőrizzük a hazai piacon kereskedelmi forgalomba kerülő polisztirol szigetelőanyagokat. A legfontosabb műszaki paramétereket az egyedüli magyarországi akkreditált vizsgálóintézetben, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vizsgálati laboratóriumában méretjük, a teljes mintavételi folyamatot is a vizsgáló intézet bonyolítja.

Az MSZ 7573 alkalmazási előírás alapján Magyarországon a homlokzati hőszigetelő lemezeket (EPS80) piros színjelölés jelzi, az ehhez tartozó minimális nyomószilárdság 80 kPa, a minimális húzószilárdság 150 kPa, a mérési eredmények itt találhatók.

További információkért kérje árajánlatunkat, vagy keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén: