A leghidegebb telet is olcsón át lehet vészelni

Egyre többen választják azt a környezetbarát megoldást, amellyel a rezsiköltségek is drasztikusan lecsökkennek, például a téli hidegben. Ismerje meg, hogyan működik, mi a titka ennek az eljárásnak!

A fenntartható építészet alapelve, hogy az energiaszükségletet megújuló energiaforrásokból fedezi, miközben minimálisra csökkenti a víz és anyaghasználatot, valamint a természetet terhelő szennyező kibocsátásokat, figyelembe véve a természet körfolyamatait és az épített környezet emberre gyakorolt hatását. A fenntarthatóság tehát egyesíti az energiatudatosság és a környezettudatosság szempontjait.

A passzívházakat ma úgy említik, mint egy olyan ház, ahol télen nincsen szükség fűtésre, nyáron hűtésre, mert a kellően vastag hőszigetelésnek, a jó minőségű nyílászáróknak, a légtömör kialakításnak, és a hővisszanyerővel ellátott szellőztető rendszernek köszönhetően annyi hőnyereség (belső és szoláris) van, mint amennyi a veszteség. 

Hogyan lehet passzívházat építeni környezetbarát, egészségre nem káros, ugyanakkor takarékos megoldásokkal?

A bio-szolár elnevezésben a „bio” a környezetbarát anyaghasználatra és technológiákra, a „szolár” pedig a passzív napenergia hasznosítás jelentőségére utal.

Falszerkezet

A rendkívül alacsony energiaigényű bio-szolár házak lényege a kétrétegű falszerkezetben és az ehhez szervesen kapcsolódó télikertben rejlik.

Az állandóan szellőző télikert biztosítja a házban a friss levegőt, amely a napsugárzás hatására felmelegszik. A meleg levegő bejut a falszerkezetben található légrésbe. A légrésben cirkuláló, a kültérinél jóval melegebb levegő még télen is biztosítja, hogy a pára ne érje el a harmatponti hőmérsékletet a cellulóz hőszigetelésben, így az nem jelenik meg nedvességként.

Amennyiben a télikertbe a friss levegőt egyszerűen a talajba lefektetett légcsatornán keresztül juttatjuk be, úgy télen már a talaj által előmelegített, nyáron hűtött szellőző levegőt nyerünk, kihasználva a talaj állandó 12-14 °C-os hőmérsékletét 1 m mélységtől. 

Az így beszívott, és természetes módon „hőkezelt” szellőző levegőt szűrökön átvezetve friss levegőt kapunk a télikertben.

A fűtési- és a HMV rendszer

A házak fűtési rendszerénél és használati meleg vizük előállításánál szintén a legegyszerűbb, és leggazdaságosabb rendszer kialakítása a cél. Az épületek fűtési energiaigénye a min. 20 cm vastag cellulóz hőszigetelésnek köszönhetően rendkívül alacsony, mindössze 20-25 kWh/m²év. A cél az, hogy ezt a csekély fűtési- és használati meleg víz hőigényt minél nagyobb mértékben passzív napenergia-hasznosítással tudjuk fedezni. 

Ebben segít részben a télikert, részben pedig a padlástérben elhelyezett roppant egyszerű kivitelű napkollektor. A padlás feletti tetőszakasz ugyanis hagyományosan nem cseréppel, illetve földdel van fedve, hanem üveggel, illetve átlátszó műanyaggal, így az itt sűrűn fektetett fekete műanyag csövekben keringő fagyálló folyadék felmelegszik annyira, hogy elegendő hőt adjon át az 1000 literes hőtároló tartálynak. Ezen felül, ha szükséges, akkor egy faelgázosító kazán segít rá a hőtermelésre.

A ház fűtése elsősorban a télikertben felmelegedett, légrésekben keringő meleg levegő által valósul meg. Ha éppen nem süt a nap, és ebből a levegőből nem tudunk elég hőt kinyerni, akkor a napkollektorokkal korábban összegyűjtött, és tárolt hővel beindul a falfűtés. Ha kifogy a napenergiával felfűtött meleg víz, illetve ha már nem éri el a kívánt hőmérsékletet, akkor kell üzembe helyezni a télikertben elhelyezett faelgázosító kazánt, de a tapasztalatok szerint mindössze évi 2-3 m³ fa (30-45 ezer Ft) elegendő a legnagyobb hidegek átvészelésére.

(A lakbermagazin.hu cikke nyomán, képek is onnan.)