TETŐTÉR-BEÉPÍTÉS? TETŐTÉR-BEÉPÍTÉS!

 

Segítségképpen összegyűjtöttük azokat a legfontosabb szempontokat, melyek némi fogódzóul szolgálhatnak különös tekintettel a tetőteres családi házakra.

 

A TERVEZÉS LEGYEN ELŐRELÁTÓ!

Vannak, akik már a tervezéskor tudják, hogy a tetőtér lakótér lesz, és vannak, akik csak a későbbi beépítés lehetőségét szeretnék biztosítani. Semmiképpen nem érdemes a tervezés fázisában az alacsonyabb tervezési díj reményében kihagyni a tetőtér megterveztetését. A díj az építkezés volumenéhez képest elhanyagolható költség, viszont egy utólag betervezendő lépcső, vagy egy túl alacsony hajlásszögű tető megemelése komoly fejtörés elé állíthatja mind az építészt, mind az építtetőt.

 

A FALSZERKEZETEK MEGVÁLASZTÁSA

 

A válaszfalak anyaga lehet hagyományos tégla vagy gyorsabban építhető, kisebb tömegű és szárazon szerelhető gipszkarton. A könnyű válaszfalak előnye, hogy a födémen bárhova elhelyezhetők.

Mivel a hagyományos fa tetőszerkezetek kismértékben, de folyamatosan mozognak, érdemes a hozzájuk csatlakozó válaszfalak rugalmas kapcsolatát megoldani.

 

A FEDÉLSZERKEZET

Különböző megoldások választhatók. A hagyományos ácsszerkezet olcsóbb, de gyakran meg kell alkudni a tetőtéri helyiségekbe nyúló tartóoszlopokkal és egyéb szerkezeti elemekkel. Persze sokak számára az oszlopok hangulatosak lehetnek, érdemes tágítani a gondolkodást és megkeresni az ideális lehetőséget az oszlopok megtartása esetén is.

 

 

Egyéb, vegyes jellegű megoldások is léteznek (fa-acél; teherhordó falazat-fa, vasbeton, előre gyártott tetőpanelek, stb.).

Mindenképpen megszívlelendő, hogy jól kiszárított és faanyagvédő szerekkel alaposan és szakszerűen lekezelt fát alkalmazzunk, mert gombásodás miatt néha az egész tetőszerkezetet, sőt akár az alatta lévő szintet is mentesíteni kell.

 

 

HŐHÁZTARTÁS

 

Az építtető legfontosabb elvárása a tetőtérben, hogy télen ne fázzon, nyáron ne legyen melege, elég világos legyen a lakása, és ne ázzon be. A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni az elvárásokat, hogy télen a tető belső felülete ne legyen hideg, a külső síkja ne melegedjen fel, vagyis ne „szökjön" ki a meleg.

Ezzel szemben nyáron azt szeretnénk, hogy a belső tetőfelület maradjon kellemesen hűvös.

 

A klasszikus megoldás, amikor a szarufák közé hőszigetelést illesztenek, a tetőszerkezetet pedig, légrések közbeiktatásával kiszellőztetik, hogy télen a kifelé, nyáron pedig a befelé áramló meleget elvezessék. Ennek a módszernek azonban vannak veszélyei.

 

Mivel a fa rosszabb hőszigetelő képességű, mint a közeit kitöltő anyag, a tető „hőhidas" lesz. Ezért egy új rendszert fejlesztettek ki, melynek lényege, hogy a hőszigetelést a szarufák külső síkjára fektetik.

 

A tetőfedések esetében, minél nagyobb a fedés tömege (pl:

betoncserép), annál jobb a hőtároló képessége, amely a tetőtér nyári gyors felmelegedését gátolja, viszont arányosan erősebb tartószerkezetet igényel, amely viszont a tető építési költségeit növeli.

 

A tetőszerkezetben kialakított légrések akkor működnek jól, ha ki is szellőznek (távozik a meleg és a pára). Ezért a tetőfedő anyagok vásárlásakor gondolni kell arra, hogy a szellőzést szolgáló speciális elemeket is megrendeljük.

 

Lehetőség szerint igyekezzünk minél nehezebb anyagokat beépíteni a tetőbe, mert így megnövekszik a szerkezet hőkésleltető képessége.

 

A nyílászárókat úgy kell elhelyezni, hogy a helyiségek jól átszellőztethetőek legyenek. Az egymással szemben, a lépcső felett vagy a gerinc közelében elhelyezett tetősíkablakokkal a meleg levegőt kiszívó kéményhatás érhető el, valamint a bevilágító felületek ideális tájolásával (a dél-nyugati ablakokon jön be a legtöbb meleg) és jó hőszigetelő nyílászárók beépítésével is javítható a helyzet.

 

 

 

PÁRAVESZÉLY?!

 

A hűlő levegőből, egy bizonyos hőmérsékleten kicsapódik a nedvesség. Szemüvegesek jól ismerik azt a jelenséget, amikor télen meleg helyiségbe lépve, a levegőben lévő pára elhomályosítja a hideg szemüveglencsét. Valójában e jelenség ellen kell védekezni a tetőtér beépítése során is. Meg kell akadályozni, hogy a tető belső felülete a harmatpont alá hűljön (pl. a rosszul illesztett hőszigetelés hézagaiban, és egyéb „hőhidaknál"), mert ellenkező esetben előbb-utóbb megindul a penészedés.

 

A problémára jó megoldás a szaruzat külső síkján elhelyezett hőszigetelés. A párásodás a belső tér felőli oldalon elhelyezett párazáró (fékező) fóliával, valamint a hőszigetelés kiszellőztetésére alkalmazott légréssel előzhető meg. A két légrés közötti vízzáró fólia biztosítja, hogy kívülről, a héjalás felől se jusson nedvesség a tetőbe.

 

 

 

A TETŐTÉR BEVILÁGÍTÁSA

 

Amíg nem léteztek tetősíkba építhető nyílászárók, a tetőterek megvilágítását az oromfalon elhelyezett ablakokkal vagy tetőfelépítményekkel („kutyaól") oldották meg. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül a tetősíkban fekvő ablakok alkalmazása.

 

 

Tetőtéri ablakokkal a tetőtér megvilágítása jobb lesz, mert ez az ablaktípus az ég felé fordul, így a fény közelebb kerül a belső térhez, és a mélyebben fekvő részeket is jól megvilágítja.