A falazat kiválasztása

Cikkünk a legnépszerűbb falazó elemeket hasonlítja össze a legfontosabb három tényező alapján. Az itt bemutatott falazó elemek mindegyike kipróbált és kiváló választás lehet bizonyos szempontok figyelembe vétele után. Hőszigetelő képesség, hangszigetelő képesség vagy hőtároló képesség. Milyen falazó rendszerhez, milyen vastag szigetelőrendszert válasszunk?

Néhány szó a szempontokról

A tégla ősidők óta használt építőanyag. Minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy természetes komfortot biztosítson házunknak. Jó ár-érték arány, tartós, ellenáll az időjárásnak, nagy szilárdságú, könnyen rakható, átalakítható és bontása is egyszerű.

A különböző falazó elemek összehasonlítása után megállapítható, hogy minél nagyobb egy falazóanyag hőtároló tömege, annál jobb a hangszigetelő képessége, vagyis a léghang-gátló képessége is. A nedvességtartalom esetében nem baj, ha a fal a lakás páratartalmából valamennyit fel tud venni, ezért nem a legkisebb érték tekinthető a legjobbnak. A hőtároló tömeg nem befolyásolja a hőszigetelő képességet, ennek ellenére mégis a nagyobb hőtároló képességű falazó anyagokat ajánlják a szakértők.

Mivel a hőtároló tömegnek legfontosabb szerepe a hőingadozások mérséklésében rejlik, ezért a hőszigetelésben játszik komoly szerepet. A könnyűszerkezetes épületeknek az egyik legnagyobb problémája éppen ez, hogy egyáltalán nincsen hőtároló tömegük.

A hőszigetelő képességről

A falazat hőszigetelő képességét jellemzően a hőátbocsátási tényező értékével az U-értékkel jellemezhetjük. Homlokzati falfelületek esetében a nem túl szigorú magyar szabványérték 0,45 W/m2K, ami azt mutatja, hogy egy kelvin hőmérséklet különbség hatására 1 nm falazaton 0,45 W hő mehet át. A valóságban ez azt jelenti, hogy amennyiben kint –5 Celsius-fok van a lakásban pedig 20 Celsius-fok akkor 1 négyzetméterre 11, 25 W hőveszteséggel számolhatunk. Ezért érdemes olyan falazóanyagot választani, ami a szabvány értéknél magasabb értékkel bír, így a várható fűtési költségünk is alacsonyabb lesz.

A tökéletesen szigetelt passzívházaknál azért nélkülözhető a hagyományos fűtési rendszer, mert csak harmad annyi hő szökik el (0,15 W/m2K). A passzívházaknál úgynevezett hővisszanyerős szellőztetéssel oldják meg az elhasznált, kimenő levegő hőjét. Ebből adódik, hogy az emberek és gépek hőleadásából képződő hőnyereség elegendő a kevés hővesztesség pótlására.

A kisméretű tömör tégla gyakori építőanyag volt hazánkban ezért a családi ház állomány fele ilyen falazóanyagból épült. Előnye abban rejlik, hogy jól alakítható és igen nagy a hőtároló tömege. A kisméretű tégla elemek miatt viszont nagyon munkaigényes és ezért drága a kivitelezése. Hátrányként említhető az is, hogy a vakolt tömör tégla U-értéke: 1,37 W/m2K, így még a nem szigorú jelenlegi magyar szabványnál is gyengébben teljesít.

B30 –as tégla

A tömör téglánál jobb a hőátbocsátási tényezője. 30 cm-es vastagságban rakva vakolattal együtt –1,49 Wm2K. Mivel nagyobb ezért gyorsabban falazható a kisméretű tömör téglánál. Ennek köszönhetően vékonyabb falat lehet építeni belőle.

Réteges falat

A téglagyártók törekvésének köszönhetően a magyar lakosság hibásan a vastag fal vékony szigetelés elvén építkezik. Réteges falat érdemes választani, így kihasználható minden réteg előnye, a teherhordó szerkezet tömege és a hőszigetelés szigetelő képessége is.

Vékony falra vastag szigetelést

Ideális javaslat lenne a Porotherm 20 N F 16 cm-es hőszigeteléssel. Ennek a szerkezetnek az U-értéke 0,21 W/m2K léghang gátlása pedig 54 dB de sajnos Magyarországon még nincs bevizsgáltatva külső falazatként.

Nyomószilárdság

A bonyolult statikai számításoknál minden esetben biztonsági tartalékkal számolnak. A nyomószilárdságot az N/mm2 egységben fejezik ki de ennél sokkal többet mutat, hogy az 1m hosszú adott vastagságú falfelület mekkora függőleges terhelést bír ki. Például a nem túl erős pórusbeton tégla használható külső falazásra, ezzel szemben a 20 és 25 cm vastag porothermet meg nem engedélyezik. Terhelés szempontjából a 2 cm-es porotherm és a 3 cm-es zsalukő is bír annyit, mint a 30 cm-es Ytong P2-05.

Annak ellenére, hogy megengedett, statikai szempontból nem javasolt pórusbetonból építkezni. Kisebb családi ház építésénél is előfordulhat olyan gerenda, amelynek szélénél a megnövekedtet teherkoncentráció miatt a pórusbeton megrepedezik. Természetesen arra is vannak szabvány előírások, hogy egy- egy falazó anyagból legfeljebb hány emeletes épület építhető.

A zsalukő

Nyomószilárdság tekintetében a zsalukő is jó választásnak bizonyulhat. A betonnal kiöntött zsalukövet leggyakrabban családi házak alapozásánál, pince és kerítés kiépítésnél használják. A panel épületek miatt kialakult számos sztereotípia miatt Magyarországon fenntartással kezelik az emberek a betont. Ezek a negatív érzések teljesen alaptalanok, hiszen a 20 cm zsalukőből és 16 cm szigetelésből álló zsalukő falazat hőtároló tömege 395 kg/m2, a hőátbocsátási tényezője 0,224 W/m2K, léghang gátlása 67 dB amely kiváló értéknek számít.

Forrás: homeinfo.hu