Változik az épületenergetikai szabályozás - lesz gond!

Változik az épületenergetikai szabályozás - lesz gond!

A 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet szerint 2016. január 1.-től ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, mindenki által jól ismert 7/2006 TNM rendelet.

Az új változat egyrészt definiálja a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit, másrészt részletesen szabályozza a következő években használatba vételre kerülő épületek követelményeit a használat jellege, a használatba vétel időpontja illetve a beruházáshoz felhasznált források szerint

A szeptember közepén elfogadott és jövő év elejétől életbe lépő jogszabályváltozás nem alakítja át a meglévő energetikai szabályozás rendszerét, hanem több ponton módosítja az abban jelenleg is megtalálható követelményeket. Ezen túlmenően egy új, 6. mellékletben pontosan meghatározza a 2021. január 1.-től kizárólagosan építhető közel nulla energiaigényű épület fogalmát és követelményrendszerét.

Nagyon fontos kiemelni, hogy az 5. mellékletben meghatározott ún. költségoptimalizált követelményszintnek nem csak a 2018. jan. 1. után tervezett épületeknek kell megfelelniük, hanem már az ezen időpont után használatba vett épületeknek is.

2016. jan. 1. után egy adott épület energetikai jellemzőinek előírásait több tényező is befolyásolja, amely tényezőket a tervezési munka megkezdésekor érdemes és szükséges tisztázni. Azon túl, hogy új vagy meglévő épületről van szó, a követelményszinteket az alábbi tényezők függvényében kell megállapítani:

TULAJDONJOG ÉS HASZNÁLAT:

  • magántulajdonú és magán használatú épület
  • hatóság használatára szánt vagy hatóság tulajdonában álló épület

HASZNÁLATBA VÉTEL IDŐPONTJA:

 

  • 2016. jan. 1. – 2017. dec. 31.
  • 2018. jan. 1. – 2018. dec. 31.
  • 2019. jan. 1. – 2020. dec. 31.
  • 2021. jan. után

 

FELHASZNÁLT FORRÁS:

  • magántőke
  • hazai vagy EU pályázati forrás vagy központi költségvetésből származó támogatás

A sok feltétel között könnyen el lehet tévedni, a figyelmetlenség pedig súlyos következményekkel járhat. Előfordulhat például,hogy egy 2017-ben építési engedélyt kapott családi ház kivitelezése megcsúszik, és csak négy év múlva készül el. Ha így lesz, nem fogja megkapni a használatba vételi engedélyt, mivel 2021-ben már nem fog megfelelni az akkori előírásoknak. A két szabályozás között pedig akkora a különbség, hogy egy egyszerű szigetelési vastagság növelésével nem lehet neki megfelelni. Ugyanis az energiaigényt közel felére kellene redukálni, és gondoskodni kell megújuló energiaforrások használatáról is. Így hát nem marad más, mint rendkívül költségesen újratervezni, átépíteni a frissen felhúzott épületet. Ugyanez a helyzet állhat elő egy közintézmény esetén is.

Mindez elkerülhető, ha már ma, a közel 0 energiaigényre méretezzük épületeinket, és a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjeként a szakma által javasolt értékeket vesszük figyelembe.

A cikk a Szigetelésinfó cikke nyomán készült.