„Túlszigetelni” nem lehet!

A sorozat előző számaiból megtudtunk egyfajta „jogi” szabályozási feltételeket (értsd: követelményértékek), majd az ún. „fizikai” és benne „kémiai” körülmények hatását a hőszigetelőre (értsd: hővezetési tényezőt befolyásoló adottságok), legutóbb pedig az „épületszerkezeti” viszonyokat és a korrekciós tényezők hatását jártuk körül (értsd: természetes légáramlás, felületi hőátadás, hőhidak). Mindezek mérlegeléséből szinte már automatikusan adódnának a betervezendő ill. beépítendő hőszigetelések. De mégis, milyen legyen a vastagság? Azt biztosan előre lehet bocsátani, hogy „túlszigetelni” nem lehet! Tehát vastagsági felső korlát – szinte – nincs (ésszerűséget leszámítva). Az alsó határok-, egyfajta minimumok esetében pedig a korábban leírtak mellé figyelembe kell venni olyan gazdaságossági körülményeket, ami az ésszerű és/vagy optimális.
 
Hőszigetelés vastagságának meghatározása esetén -kimondatlanul is- feltételezzük, hogy az adott épületszerkezeti egység terv szerint- és megfelelő pontossággal, gondossággal kerül megvalósításra. Nem tételezhetünk fel eleve rossz minőségű, hibás megvalósulást, beépítést, de az általános kivitelezési minőségnek még van hova fejlődnie. A különböző építési pontatlanságokból-, felújítások esetén meglévő adottságokból adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának végleges eldöntését.
 
Egy példa: homlokzati hőszigetelés panel épületen. Szinte általános, hogy a panel homlokzatokon az ún. sík-fogasság meghaladja a THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) MÉVSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) Műszaki-, ill. Kivitelezési Irányelvében a Rendszergazdák által meghatározott /– 5 mm-t (ami megegyezik a minősített THR-ek ÉME és/vagy NMÉ engedélyeiben foglaltakkal). A nagyobb síktól való eltérések kiegyenlítésére a – HIBÁS! – gyakorlat, hogy a hőszigetelés felragasztásának ragasztóvastagságával próbálják kiegyenlíteni a síkbeli különbségeket, nem ritkán 2-4 cm ragasztóvastagsággal (miközben az előbb hivatkozott Irányelvek a felragasztás ragasztóvastagságát 1 cm-ben maximalizálják!)A helyes megoldás az, hogy a hőszigetelő lemezek 1-1 centiméterenkénti vastagságváltoztatásával (zsinórozás mellet) kell(ene) kiegyenlíteni az eltérést olyan módon, hogy a ragasztóvastagság sehol ne haladja meg az 1 centimétert. Kérdés: milyen vastag legyen az alkalmazott hőszigetelő lemez? Az energetikai számítások meghatároznak egy alkalmazandó hőszigetelési vastagságot. Ehhez képest – elvileg – kevesebb nem lehet, de több igen. Hol legyen a hőszigetelés vastagsága a számítás szerinti; az általános síkból kiálló, vagy attól beugró helyen? 
 
 
 
Két lehetőség kínálkozik: 
 
1. a legjobban kiálló helyre kerül a tervezett vastagság és valamennyi annál beljebb eső felületre megnövelt hőszigetelési vastagság kerül (gazdaságos?).
 
2. súlyozott átlagszámítással meghatározásra kerül a síktól való eltérésből adódó vastagsági tartomány (min. – max. vastagságok) és annak megfelelően a kiálló helyen némileg vékonyabb, míg a beugró felületegységeken vastagabb hőszigetelés kívánkozik. Ha nem ilyen megoldások készülnek, akkor vagy nem lesz a végleges, vakolt sík megfelelően egyenletes (hullámos lesz a homlokzat – jogos esztétikai kifogás!) vagy nem teljesülnek az energetikai számítási feltételek, vagy un. hibás teljesítés történik, aminek garanciális, értékcsökkentő, kötelező javítási vonzatai lesznek.
 
Bár az XPS hőszigetelés alkalmazása nem túl elterjedt egybefüggő, nagyfelületű THR-ek esetében, azonban a lábazatokon annál inkább, ahol a hordozó alap egyenetlensége ugyanazokkal a problémákkal jár mint a panelfalakon. Kisebb lábazati magasságok esetén ha a függőleges differenciák nem is perdöntőek, vízszintesen annál inkább, melyesetekben (vízszintes értelemben) ugyanaz a helyes síkkiegyenlítés megoldás, mint az említett függőleges panelfalakon.
 
A hordozó alapfelületek rendkívüli egyenetlensége nem csak falakon tapasztalható, de padlókban, födémeken is.
 
 
Ilyen helyeken nem a hőszigetelés vastagságával célszerű operálni, helyette az alap egyenetlenségét kell megszüntetni pl. kiegyenlítő esztrichhel, vagy egyszerűen léccel megfelelő síkba lehúzott száraz homokkal.
 
 
Visszatérő kérdés a hőszigetelés megtérülése? Új építés esetén ez gyakorlatilag nem értelmezhető, hisz -a befektetési célú építés kivételével- ma már nem gazdaságossági szempont a kötelező energetikai megfelelés biztosítása.
 
Felújítási munkálatoknál is kettéválasztható az értékelés: 1. energetikai célú az utólagos hőszigetelés, vagy 2. állagmegóvási-, valamint megfelelő komfortbiztosítási célú a felújítás. Állagmegóvás alatt -jelen esetben- értsük a nem kívánt párakicsapódások meglétének megszüntetését, ezáltal -többek között- a penészesedések megszüntetését. Komfortbiztosítás alatt pedig a megfelelő hőérzet biztosítását. (a belső léghőmérsékletnél ne legyen nagyobb a felületi hőmérséklet eltérése /– 2 oC-nál; padlón, belső falfelületen, mennyezeten).
 
Általános megtérülés-számítási gyakorlat, hogy ami 10 évnél hosszabb időt eredményez, azt ilyen szempontból nem érdemes értékelni.
 
Mivel minden eset kisebb-nagyobb mértékben eltérő, ezért általánosítani könnyelműség volna adott épületszerkezeti egység valamennyi adottsága-, környezeti feltétele- pontos ismerete/meghatározása nélkül, e helyett tekintsük át a legjellemzőbb épületrészeket az oda ajánlható legkisebb hőszigetelési vastagságokkal:
 
 
 
Mivel a szigetelendő hordozó alapszerkezet hőszigetelő képességétől nagyban függ a legkisebb homlokzati hőszigetelés mértéke, ezért irányszámként elfogadható a 6-16 cm.
 
A cikksorozatból talán érzékelhető, hogy a hőszigetelés vastagságának meghatározása soktényezős kérdés, amiben nem ajánlott megfelelő szakmai felkészültségű szakember(ek) bevonásának mellőzése.
 

Amennyiben további információra lenne szüksége kérje árajánlatunkat, vagy keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Mobil:  36 30 3776 775
Telefon:  36 72 210 987