Miért nő a hőszigetelés átlagvastagsága?

Energetikai visszatekintés

A temperált épületek energetikai javításának szükségszerűsége visszavezethető a 04.140/2-1979-es Magyar Szabvány szellemiségére, amely három feltételt határozott meg egy megfelelő épülettel kapcsolatban: 1. energetikai megfelelés (aktuális követelmények teljesítése) 2. állagvédelmi feltétel(sehol nem történhet páralecsapódás) 3. hőérzeti megfelelés (emberi tartózkodás céljára szolgáló temperált helyiségekben a térelhatároló szerkezetek belső felületének hőmérséklete ne térjen el ± 3oC-nál nagyobb mértékben a helyiség léghőmérsékletétől). A két utóbbit gyakorlatilag folyamatos igényként kell kezelni ma is, míg az energetikai megfelelés a szabályozások szigorodásával csak hőszigetelés növelésével követhető, ill. tartható be.

Némi múltba tekintés azért nem mellőzhető, mert jelenlegi épületállományunk túlnyomó többsége akkor épült, amikor a hőszigetelés nem volt még reflektorfényben.

1966 előtt még az 1934-es Építési Zsebkönyvben szereplő szempontok voltak a meghatározóak, aminek lényege az volt, hogy sehol ne történjen párakicsapódás. Ez – 20°C-os külső és 20°C belső hőmérséklet mellett, 60%-os relatív páratartalom esetén, külső falaknál akkori k = 1,45 kcal/m²∙h∙°C, mostani mértékegységekkel ~ 1,68 W/m²∙K esetén teljesült. Gyakorlatilag nem hőszigeteltek.

1966-tól

Az 1966-ban megjelent ME-30-65 MŰSZAKI ELŐÍRÁS. Épületek és épületszerkezetek

hőtechnikai méretezése (Szokványos használatú épületek) ma is korszerűnek tekinthető módon szerkezeti tömeg* függvényében határozott meg követelményeket. Falaknál k = 1,20 – 1,41 kcal/m²∙h∙°C, mai U ~ 1,40 – 1,64 W/m²∙K, födémeknél k = 0,90 – 1,05 kcal/m²∙h∙°C, mai U ~ 1,05 – 1,22 W/m²∙K. Nagyobb tömeg esetén megengedőbb, míg kisebb tömeg esetén szigorúbb hőátbocsátási értéket kellett követni. (* Talán nem tanulság nélküli, hogy az akkori tömeg-meghatározás úgy külső falak, mint födémek esetén 300-700 kg/m2 tartományban gondolkodott. Mai „korszerű” falazataink és födémjeink többsége még a 300 kg/m2-t sem éri el (!) ami hőtehetetlenségi szempontból kedvezőtlen. Az alacsony tömeg a nyári túlmelegedések szempontjából különösen hátrányos.) Padlók esetében, fűtött terekben, az nem hűlhetett harmatponti hőmérséklet alá.

Falon, padlókban 0 azaz nulla, lapostetőn 1-2 cm XPS hőszigetelés egyenérték.

z elvárt minimális hőszigetelés vastagságok az évek során

*Megjegyzés: talajon fekvő padlók esetében 2006-ig bevett ajánlás volt, csak a lábazat homlokzati hőszigetelése, vagy csak a térelhatároló falak menti 1,00 m-es sáv hőszigetelése a padlószerkezeten belül.

1991 az első nagy változás éve

Valódi „áttörést” az 1979-től érvényes (metodikájában ma is használt) 04.140/2-1979-es Magyar Szabvány (ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI SZABVÁNY. Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés), leginkább pedig annak 1991-es módosulása hozott.
1979-től a külső falra k = 0,73 kcal/m²∙h∙°C (mai U ~ 0,85 W/m²∙K), lapostetőre, ill. padlásfödémre: k = 0,35 kcal/m²∙h∙°C (mai U ~ 0,4 W/m²∙K) és a padlók esetében csak állagvédelmi (ne legyen páralecsapódás) lett a követelmény.

Falon 1-2 cm, padlóban 0 cm, lapostetőn 5-6 cm XPS hőszigetelés egyenérték

1986-tól a külső falra: k ≤ 0,7 W/m²∙K (mai U ~ 0,80 W/m²∙K), lapostetőre, ill. padlásfödémre: k ≤ 0,4 W/m²∙K (mai U ~ 0,45 W/m²∙K) és padlókra: k ≤ 0,85 W/m²∙K, (mai U ~ 1,0 W/m²∙K)

Falon 2-3 cm, padlóban 2-3 cm, lapostetőn 5-6 cm XPS hőszigetelés egyenérték.

1992-től nem kerül meghatározásra (újabb) követelményérték egy-egy konkrét szerkezet hőátbocsátási tényezőjére, hanem az épület fűtött térfogata és lehűlő felülete alapján szabja meg az egész épületre vonatkozó átlagos hőátbocsátási tényező követelményértéket. Folyamatosan használt épület esetén: k = 0,6 0,1∙(V/∑A) Ez családi házak esetén nagyjából k = 0,7-0,75 W/m²∙K, amiben benne volt például a nyílászárók ennél jóval rosszabb értékei is, tehát a falaknak, födémeknek az átlagnál jobb értékeket kellett elérni. Az átlagérték lehetőséget adott arra, hogy egy-egy hőtechnikailag gyengébb épületszerkezet rontó hatását ellensúlyozni lehessen egy másik, jobb műszaki teljesítményű szerkezet betervezésével.

Falon 3-5 cm, padlóban 2-4 cm, lapostetőn 8-10 cm XPS hőszigetelés egyenérték.

2006 – a 91-es szabályozás aktualizálása

A 7/2006 TNM rendelettel a minimális hőátbocsátási tényezők visszakerültek a jogszabályba és valamelyest csökkent az egész épületre vonatkozó átlagos hőátbocsátási tényező követelményértéke.
A külső fal U ≤ 0,45 W/m²∙K, a lapostető U ≤ 0,25 W/m²∙K, a padlásfödém U ≤ 0,30 W/m²∙K, és a padlók U ≤  0,85 W/m²∙K értékeknek kellett megfeleljenek.
Falon min. 6 cm, lapostetőn, padlásfödémen min. 11-12 cm, padlóban min. 4 cm XPS hőszigetelés egyenérték.

A minimális hőszigetelési vastagságok változása az évek során

2015 energiahatékonyságról szóló irányelv

Az EU 2012/27/EU energiahatékonyságról szóló irányelvében meghatározott célok teljesítése érdekében többlépcsőben tovább szigorodtak az energetikai előírások a 20/2014. (III. 7.) BM és a 39/2015 (IX. 14.) MvM rendeletek által. Mind a két jogszabály az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosítja és egészíti ki többlépcsőben, több megvalósítási időponttal.

2015-ös életbe lépése óta először az új középületekre és a támogatott beruházásokra vonatkozott a törvény 5. melléklete, majd 2018. január 1-től minden új épületre kötelező előírás az un. költségoptimalizált szint elérése. Ez a jelenlegi szabályozás utolsó előtti lépcsője.

2018-tól:

külső fal: U ≤ 0,24 W/m2K

lapostető, padlásfödém: U ≤ 0,17 W/m2K

padló: U ≤ 0,30 W/m2K

Azaz falon min. 14 cm, padlóban 11-12 cm, lapostetőn, padlásfödémen min. 20 cm XPS hőszigetelés egyenérték

2018 – Nyakunkon a 2020

A 2012-es EU irányelvnek megfelelően 2020-ig 20%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az utolsó lépés a 2021-től életbe lépő KNE (Közel Nulla Energiafogyasztású) épület követelményének bevezetése. Az időpont közeleg, a hozott intézkedések hatásai még nem igen érzékelhetők és mivel csak új épületek, vagy teljes, nagyfelújításon átesett épületeken lehet elvárni és számon kérni az előírások betartását, így a teljes épületállományra vetített 20% energiamegtakarítás egyelőre álom marad.

2021-től a hőátbocsátási követelményértékek minimumai nem változnak, de a fajlagos hőveszteség tényezők (qm  / W/m2K/  ) szigorodnak, az épületre jellemző A / V (lehűlő felület / fűtött térfogat) függvényében, azaz a hőszigetelési vastagságok némiképp tovább nőhetnek.