Low-Tech irodaház 80 cm vastag téglafallal

Az ausztriai Vorarlberg tartomány nem tartozik a Föld azon régiói közé, ahol természetesnek tűnik egy 2500 m2-es irodaházat fűtés nélkül megépíteni. A Baumschlager-Eberle építésziroda vezetője, Dietmar Eberle azonban olyan épület mellett tette le a voksát saját új irodaházuk tervezésekor, amiben nemhogy fűtés, de gépi szellőztetés és hűtés sincsen. A koncepció igen egyszerű: vegyünk egy jó vastag téglafalszerkezetet, egy egyszerű épületformát, és profi épületenergetikai szimulációk segítségével optimalizáljuk az épület működését.

Modern épületek kapcsán gyakran high-tech gépészettel telerakott irodákra, okoseszközökkel működő lakóházakra asszociálunk. Az alacsony energiafogyasztást és a mai elvárásoknak megfelelő, magas komfortszintet a legtöbb esetben valóban bonyolult gépészeti berendezésekkel tudjuk csak biztosítani. Ugyanakkor minél több gépet építünk be a házba, annál nagyobb a meghibásodás lehetősége, és annál drágább a javításokat, karbantartásokat elvégezni. Így a gépészet működtetése az alacsony energiafogyasztás ellenére is jelentős üzemeltetési költséget eredményezhet. Ez csak egy a számos tényező közül, ami a Bodensee melletti építésziroda fantáziáját mozgatta. Saját maguknak olyan épületet szerettek volna tervezni, ami tökéletes környezetet nyújt a kreatív alkotómunkához.

A falszerkezet
Az ötemeletes, nagyjából kocka alakú irodaház külső falait két rétegben, 38-38 cm-es kerámia falazóblokkból építették. A belső réteg hagyományos, nagy szilárdságú nútféderes téglából készült, míg a külső réteg jó hőszigetelő képességű, sűrű üregszerkezetű téglából épült meg, aminek köszönhetően a teljes falszerkezet hosszú élettartamú, természetes anyagokból áll, és a nagy hőtároló tömegen kívül kiváló hőszigetelést is biztosít. A külső és belső felületeket magas mésztartalmú ásványi vakolattal látták el, amihez elengedhetetlen a kemény, biztos hátszerkezet. Ezzel a frappáns megoldással tökéletesen károsanyag-mentes falszerkezetet készítettek, ami nagyban segíti a kiváló belső komfortszint fenntartását.

 

Hogyan működik?
Az épület működésének legfontosabb alapkövetelménye a szükséges belső komfortszint biztosítása. A cél az volt, hogy a belső hőmérséklet egész évben 22 °C és 26 °C között maradjon, innen származik az épület neve is (Building 2226). De mégis hogyan teljesíthető ez fűtőberendezés nélkül? Azzal, hogy az épület formája nagyon kompakt, illetve a jó hőszigetelő képességű szerkezeteknek köszönhetően a teljes hőigény már eleve alacsony. Ami hőveszteséget pedig pótolni kell, arra az emberek hőleadása, a lámpák melege, illetve a számítógépek és egyéb irodai berendezések hulladékhője is elegendő. Természetesen a megfelelő hőmérsékletről nyáron is gondoskodni kell, ezt pedig a hőtároló tömeg és a természetes szellőzés optimalizálásával érték el. Ez utóbbi külön figyelmet érdemel, ugyanis a friss levegő mennyiségét úgy szabályozza az épület, hogy a nagyméretű ablakok oldalán egy automatikusan nyíló keskeny szárny található, amely akkor lép működésbe, ha a helyiségben a CO2 tartalom emelkedni kezd. Ezzel, illetve az épület belső geometriájának optimális kialakításával tehát a folyamatos frisslevegő-ellátás is biztosítható.

 

A tér optimalizációja
A belső téri komfort vizsgálata természetesen nem korlátozódott csupán a hőmérséklet és a levegőellátás méretezésére. A tervezéskor nagy figyelmet fordítottak a kellemes belső térérzet biztosítására is, ezért az irodák 3,4 m-es, a földszinti terek pedig 4,5 m-es belmagasságúak. Ezzel a munkahelyek természetes megvilágítását is elősegítették, ráadásul energetikai szempontból is jobb kialakítás jött létre. A fölszinten egy kiállítótér és egy büfé is helyet kapott, így kikapcsolódási lehetőséget is nyújtanak a látogatóknak és a munkatársaknak.

Az épület kiváló mérnöki és építészeti gondolkodásmódról tesz tanúbizonyságot, ugyanis az elmúlt években végzett mérések alapján problémamentesen működik, és nevéhez hűen nyújtja az elvárt komfortszintet. A természetes anyagoknak és a pofonegyszerű kialakításnak köszönhetően az épület önmagától működik, az egyszerű épületfizikai folyamatokat anélkül tudja kordában tartani, hogy ahhoz külön gépi beavatkozásra lenne szükség. Lehet, hogy ez jelenti a téglaépítés új irányát? A kérdést persze még nem tudjuk megválaszolni, de a koncepció már több hazai építész fantáziáját is megmozgatta. Reméljük, nemsokára hasonló itthoni épületekről is beszámolhatunk.