Hőszigetelés nélkül


Az épületek hőszigetelésére és a hőszigetelés vastagságának növelésére irányuló ösztönzések évek óta folynak úgy szakmai, mint felhasználói, építtetői körökben. Talán már unalmas is mindig az energiaárakkal, az energiahordozó készletek vészes csökkenésével, a károsanyag-kibocsátással, a fokozódó nemzetközi és hazai hőszigetelési elvárásokkal való „riogatás” – bár ezek változatlanul időszerűek.


Azonban mégis vegyük sorra, mi történik ha nem hőszigetelünk?

1./ Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak.

Ez magyarországi vonatkozásban jelenleg néhány esetben még:

falak esetében Ufal  ≤  0,45 W/m2K,
tetők esetében Utető  ≤  0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent,
de már 2015. január 01-óta bizonyos esetekben

Ufal  ≤  0,24 W/m2K,
Utető  ≤   0,17 W/m2K,
2019-től pedig

Ufal  ≤  0,22 W/m2K,
Utető  ≤   0,14 W/m2

2./ A nem megfelelő hőszigetelő képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelés nélküli épület energiafogyasztása akár 3-4-szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításnak!

3./ Az új épületeknél előírtan, meglévőknél már sok esetben kötelező Energia Tanúsítvány épületminősítése olyan alacsony, ami az épület ingatlanforgalmi értékét jelentősen lenyomja.

4./ Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók „húznak”, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon „kötelező” a lábbeli használat, mert anélkül biztos a felfázás, ilyen padlóra leülni „életveszélyes”! Többek között ízületi megbetegedések kiváltója.

A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3oC-al lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.




5./ A rossz hőszigetelő képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik, ami – többek között- állagromláshoz vezet.

6./ A nyirkos szerkezetek (ahogy a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.

7./ Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felöli fagypont alá hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.

8./ Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák megkezdik élettevékenységüket. Ha egy felületen 72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalom (tehát még nem is látszik a nedvesedés) ott a penészgombáknak már megfelelnek az életfeltételek.

9./ A penészes lakások nem csak esztétikailag kifogásolhatóak, hanem egészségtelenek is. Egyre gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések, melyek okozója, vagy súlyosító körülménye a penész.



10./ A rossz hőszigetelő képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári (lakhatóságot biztosító) hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.

11./ Hőszigetelés nélkül csak energiapazarló, és számtalan egészségügyi kockázatot magában hordozó klimatizálással lehet nyáron elfogadhatóvá tenni a belső klímát. A rosszul szigetelt tetőterek nyáron használhatatlanok.

12./ Az ilyen épületeken, az indokolatlanul megnövekedett energiahordozó-felhasználás, vagy például távhőszolgáltatás esetén a hőellátóban megnövekedett fűtőanyag-felhasználás tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, ami a földi légkör még további romlásához vezet.

Ma már köztudott, hogy – egyes pesszimista vélemények szerint visszafordíthatatlanul- megváltozott az a földi légkör, ami a globális felmelegedést eredményezi. Ennek az éghajlatváltozásnak, a szélsőséges évszakok és a rendkívüli időjárási jelenségek jellemzői a zordabb telek, forróbb nyarak, hirtelen változások, melyek mind fokozottan veszik igénybe épületeink térelhatároló szerkezeteit (falakat, födémeket, tetőket, stb.).

Új épületeknél ma már természetesnek lehet tekinteni, hogy komplex módon kerül megtervezésre és kialakításra – többek között- a hőszigetelés is, de épületfelújítások esetén sem kerülhető el hasonló szemléletmód.


Például ha a külső hőszigetelés megáll a homlokzat alsó síkján és az eresz alatt, szigetelés nélkül hagyva a talán legmarkánsabb két hőhidat, a lábazatot és a koszorút, két veszélyes penészedési sáv alakul ki. Intenzívebb lesz, az ún. kerülő úton történő hőáramlás. – A RAVATHERM XPS 300 WB kiválóan alkalmas ezen szerkezetek hőszigetelésére és a problémák megoldására. – De ugyancsak hibás megoldás a minden külön vizsgálat és/vagy beavatkozás nélküli csupán nyílászárócserére kiterjedő felújítás, ami megváltoztatja a temperált terek lépállapotát, ezáltal akár új „hibákat” generálva a korábbiakhoz képest, például a hőhidakon jelentkező páralecsapást követő penészesedés által.

Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a teljes beavatkozáshoz szükséges pénz mi legyen a hőszigetelési sorrend?

Célszerűen a legnagyobb veszteségarányt képező térelhatároló volna az első, majd az alacsonyabb felé haladva a többi. A hőveszteségek mértéke általában: talaj felé, beleértve a lábazatot is kb. 15%, külső falakon kb. 40%, külső nyílászárókon kb. 20%, tetőn, beleértve a koszorút is kb. 25%.

Az általánosból kiinduló optimális beavatkozási sorrend tehát:

padlásfödém – RAVATHERM XPS 300 SL
homlokzati hőszigetelés és épületlábazat – RAVATHERM XPS 300 WB (lábazatra)
ablakcsere (ha lehet, a homlokzati hőszigeteléssel együtt)
gépészeti felújítás, fűtéskorszerűsítés
padló hőszigetelése
Fontos, hogy komplex korszerűsítés során a fűtési rendszer és a hőtermelő méretezése praktikusan a „feljavított” épülethez igazítva történjen.

RAVATHERM Hungary Kft. által gyártott és forgalmazott hőszigetelő termékek megoldást jelentenek akár az épületek alatt, de a padlókban, födémekben, magas- és lapostetőkben, épülethomlokzatokon, pinceszinteken, lábazatokon egyaránt – nedvességnek kitett esetekben is- hogy az épülethasználók is mosolyoghassanak.

Amennyiben további információra lenne szüksége kérje árajánlatunkat, vagy keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Mobil:  36 30 3776 775
Telefon:  36 72 210 987